Valeria szemszöge

– Kész az ebéd – mondtam neki, miközben letettem elé egy tányér gőzölgő tésztát.

Béta Leander nem válaszolt azonnal. A szeme a telefonjára tapadt, a hüvelykujja sebesen gépelt a képernyőn, mintha vége lenne a világnak, ha abbahagyná az üzenetküldést. Tipikus.

Megforgattam a szemem. – Komolyan? – mondtam ezúttal hangosabban. – Egy üzenet miatt fogod figyelmen kívül hagyni a főztöm