Valeria szemszöge

A várótermi széken ültem, és vártam, hogy Silas végezzen a zárójelentéssel; az ujjaim olyan ritmusban doboltak a szék fém karfáján, ami elárulta az idegességemet.

A kórház fehér falai mintha rám szűkültek volna, a fertőtlenítő szaga pedig marta az orromat. Idegességeben az alsó ajkamba haraptam.

Mi van, ha rájön a hazugságokra?

A farkasom megmozdult bennem, a hangja nyugodt volt,