Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Valeria szemszöge

Földbe gyökerezett lábbal álltam, ahogy kitárta felém a karját.

Egy pillanatig nem tudtam, mit tegyek. A szemem tágra nyílt, a szívem nagyot dobbant, és elszorult a torkom.

Öt év telt el azóta, hogy utoljára láttam, mégis, az a megnyugvás, amit egykor az életembe hozott, visszatért abban a pillanatban, ahogy megláttam az arcát.

Lassan előreléptem, és szorosan megöleltem.

Észre se