~Freya~

Carmilla erősen a falhoz vágott, ujjai vaspántként fonódtak a nyakam köré. Az arcomat rezzenéstelenül tartottam, még akkor is, amikor a szorítás kezdte kipréselni belőlem a levegőt. Nem lett volna értelme visszavágni – még nem. Már elértem, amiért idejöttem. Caleb a falnak dőlve vigyorgott, mintha megnyerte volna a főnyereményt, miközben Draken alig titkolt aggodalommal figyelte a jelenete