*Lyra*

A hold alacsonyan lógott az égen, ezüstös sugarakat vetve az erdő talajára. Minden lépésem egyre nehezebbnek tűnt, a csizmám belesüllyedt a nyirkos földbe, ahogy átcsúsztam a falka határának külső járőrei mellett.

Az árnyékok hosszan és zegzugosan nyúltak el, körbetáncoltak, és hosszú idő óta először éreztem magam teljesen egyedül.

Gyűlöltem.

Túlságosan is arra az időre emlékeztetett, amiko