*Lyra*

A szoba a szokásosnál is nehezebbnek tűnt, a falak mintha összenyomódtak volna, mintha maga a levegő hordozta volna annak a súlyát, amin mind keresztülmentünk. Tessa az ágyon feküdt, légzése felszínes volt, de egyenletes. Cormac meg sem mozdult a mellől, amióta visszahoztuk, a kezét úgy szorította, mintha az elengedés egyet jelentene azzal, hogy újra elveszíti.

A küszöbön kívül álltam, az a