Cresthavenbe visszaérve sietve mentem be az irodába. Amint beléptem, láttam, hogy valaki pofátlanul elfoglalta a székemet.

Declan szeme alatt sötét karikák húzódtak, szemmel láthatóan nem aludt eleget. A székemben terpeszkedett, baljós, szinte hátborzongató kisugárzással, mintha csak rám várt volna.

– Felmondani jöttél? – kérdezte Declan rekedten, miközben az asztalomon lévő kis figurával babrált.