Aurelia szemszöge

Elmosolyodtam, ahogy ránéztem. Bárcsak mindig így tudna nevetni.

Vajon Gwennel is nevetett így? Féltékeny lettem erre a gondolatra, mert a lány kapott esélyt arra, hogy lássa Valeriusnak azt az oldalát, amit én eddig még nem, és ritka alkalom nyílt rá, hogy én is láthassam.

De hamarosan villámcsapásként érte a felismerés, abbahagyta a nevetést, és elfordította a tekintetét.

*

Reg