Lyra mellkasa sebesen emelkedett és süllyedt. Ujjai fehéredő ujjpercekkel, egyre szorosabban markolták a lepedőt.

– Mr. Draven… Én… Én nem…

Kaelen álla megfeszült. – Nem érti? Majd fogja…

Még közelebb lépett, és megállt az ágy szélénél. Hangja suttogássá halkult. Figyelmeztetéssé.

– De ha azt hiszi, hogy most hagyom elsétálni… ezután? Téved.

Enyhén lehajolt, nem ért hozzá, csak olyan közel hajolt,