A társaság épp nevetésben tört ki — Kira Roth tegnap esti drámai, részeges esését játszotta újra, hadonászó karokkal és túlzó hangeffektekkel kiegészítve —, amikor lépések zaja vágott át a reggeli zsongáson. Magabiztos. Határozott. Egy kicsit túl csiszolt a szigeti levegőhöz képest.

Aztán megszólalt a hang.

Lyra?

Tiszta. Ismerős. Pont elég hangos ahhoz, hogy átvágjon a beszélgetés halk morajlásán,