Lyra az előcsarnok közepén állt, a csend rázárult, ahogy Bianca szavai lassan megültek a mellkasában.

Ide jövök, ha csendre van szükségem.

A jelentés tovább zengett, súlyosabban, mint maga a mondat. Körülölelte őt, ismeretlenül és váratlanul meghitten.

– Bianca néni… – habozott Lyra, ujjai kissé begörbültek az oldala mellett. – Ezt… úgy érted, hogy te is…

Bianca arckifejezése megenyhült. Halkan, g