Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Már a szoba közepén járt, esetlenül állt, és úgy nézett az ágyamra, mintha tele lenne dinamittal.

– Megmondtam – suttogtam. – Nem maradsz sokáig.

Felém fordult, és abban a másodpercben, ahogy a tekintetünk találkozott, éreztem. Újra azt a mágneses vonzást. Azt, ami miatt nehéz volt lélegezni. Azt, amitől az ujjaim megrezdültek a vágytól, hogy megérintsek valamit.

Hogy megérintsem őt.

Elsétáltam me