Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Már a szoba közepén járt, esetlenül állt, és úgy nézett az ágyamra, mintha tele lenne dinamittal.
– Megmondtam – suttogtam. – Nem maradsz sokáig.
Felém fordult, és abban a másodpercben, ahogy a tekintetünk találkozott, éreztem. Újra azt a mágneses vonzást. Azt, ami miatt nehéz volt lélegezni. Azt, amitől az ujjaim megrezdültek a vágytól, hogy megérintsek valamit.
Hogy megérintsem őt.
Elsétáltam me