Lysandra szemszöge

Erőnek erejével szorítottam remegő kezeimet az oldalamhoz. A meggondolatlanság vágya forrón égett az ereimben, de ujjaimat befelé görbítettem, és körmeimet tenyerem puha húsába vájtam. Addig vájtam, amíg fel nem szakadt a bőr. A fájdalom éles hasítása volt az egyetlen, ami a valóság talaján tartott. Egyenesen előre meredtem, tekintetem arra a nőre szegeződött, aki meghitten állt