Hazel

„Mostanában túlságosan későn ébredsz” – korhol szelíden Nora, miközben belezuhanok egy székbe az étkezőasztalnál.

Ásítok, és megragadok egy pohár vizet. „Ugye? Ez az előnye annak, ha az ember már nem titkárnője egy őrült főnöknek.” Vetek neki egy kacsintást, ami gyorsabb, mint a mosolyom.

Nora kuncogva megrázza a fejét. „Csak örülök, hogy jól vagy, mindazok után, ami a múlt héten történt.”

Ó