~Dorian~

A liftajtók becsukódnak mögöttem, és mélyen, élesen felmorranok, mintha gyomorszájon vágtak volna. A faszom még mindig lüktet, kemény és dühös, a nadrágom varrásának feszül.

„Bazdmeg” – motyogom, a kezemet a zsebembe dugva, ahogy végigmasírozok a folyosón. Fejek fordulnak utánam, az emberek suttogva köszönnek, de egy kurva szót sem hallok, csakis őt érzem, a parfümjét, ami még mindig hozz