Hádész szemszöge

Két hét telt el.

Elég jól felépültem ahhoz, hogy felüljek, kisebb távolságokat sétáljak, és néhány töredékes szót préseljek ki a torkomon. A hang, ami elhagyta a számat, reszelős volt, töredezett és alig felismerhető. A legtöbb ember semmit sem értett belőle. Úgy tűnt, egyedül Paco fogja fel különösebb megerőltetés nélkül, amit mondani akarok.

Másnapra megbeszélést hívtak össze. N