Roxana ujjai tudatos íveket írtak le a levegőben – precíz, már-már kecses mozdulatokkal húzott láthatatlan vonalakat. Az ibolyaszín fény tintaként követte a mozdulatot a vízben, parancsára a létezésbe fonódva.

Az áramlat a tenyerében gyűlt össze, egyre szorosabban és fényesebben tekeredve.

Szemei ibolyaszínben lángoltak, a szín folyékony fényként ömlött át az íriszein.

Aztán megszólalt, de nem a k