Kaelia

A gyászom gyorsan rettegéssé változott, ahogy elképzeltem a lehető legrosszabbat. Tekintetem ismét a horgonykötelékre villant.

Még mindig vadul lüktetett, mintha egy feszültség alatt álló vezeték lenne. Csak most, hogy a nyomorúságom köde felszállt, vettem észre a bennem emelkedő düh cunamiját. A benne lévőt.

Basszus.

Az ajtókhoz rohantam, és minden erőmmel próbáltam kinyitni őket, de kívül