[Öt évvel később]

Kaelen rám nézett, miközben egy romhalmaz előtt álltunk. Valamikor ez egy ház volt.

Megkérdezte, miközben a karomat dörzsölte, és magához szorított: „Jól vagy?”

Bólintottam, ahogy a romokra néztem, ahol egykor a szüleim éltek. A gomb szemű kis baba, a törött fotel, ahol apám ült, és az asztal, ami anyám kedvence volt, mind ott voltak, csak törött, tönkrement állapotban...

De az e