VESPER

A folyosók csendesek voltak. Az őrök átengedtek minket, mert természetesen Maeva hercegnő volt az.

Maeva gyorsan lépkedett, csizmája kopogott a kövön, köpenye lobogott mögötte. Alig győztem a lépést tartani vele.

– Hogy van? – kérdeztem.

– Ébren van. Szépen gyógyul. – Rám pillantott. – Felőled kérdezősködött.

– Mit kérdezett?

– Hogy biztonságban vagy-e. Hogy megsérültél-e. Hogy jól bánnak-e