Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Újra elaludt.

Azt hiszem.

A légzése most már egyenletes. Lassabb. Lágyabb. Az egyik keze még mindig az ingem anyagát szorongatja, mintha attól félne, hogy eltűnök, ha elengedi. Nem vagyok benne biztos, hogy minek hisz engem – valamiféle horgonynak? Pajzsnak? Valami átmenetinek?

Nincs is tévedésben.

De kezd úgy érződni, mintha valami más is lennék. Valami, aminek nem kellene lennem.

A mennyezetet b