Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Újra elaludt.
Azt hiszem.
A légzése most már egyenletes. Lassabb. Lágyabb. Az egyik keze még mindig az ingem anyagát szorongatja, mintha attól félne, hogy eltűnök, ha elengedi. Nem vagyok benne biztos, hogy minek hisz engem – valamiféle horgonynak? Pajzsnak? Valami átmenetinek?
Nincs is tévedésben.
De kezd úgy érződni, mintha valami más is lennék. Valami, aminek nem kellene lennem.
A mennyezetet b