A hó nyikorog a csizmánk alatt, ahogy végigcaplatunk a letaposott ösvényen a kis, kötéllel elkerített terület felé, ahol a hóemberépítő verseny zajlik. A nap élesen süt odafent, az a fajta, ami minden fehér felületről visszacsillan és hunyorgásra késztet, de a levegőnek még mindig jég és fenyő íze van.

Oldalra pillantok Jaxonra. Nem úgy néz ki, mintha fázna. Nyilvánvalóan. Egy fekete termópulóvert