Húsz perce vagyunk itt, és máris teher vagyok.

Nyilvánvalóan nem szándékosan. Én segíteni *akartam*. De a jelek szerint a „bútorösszeszerelés” többet kíván annál, mint hogy drámai hangon felolvasom az útmutatót, és úgy adogatom neki a csavarokat, mintha egy főzőműsorban lennék.

„Evie” – mondja Jaxon, felnézve rám onnan, ahol egy félig összerakott komód fölött guggol –, „ez nem a jó darab.”

A kezem