Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Cassian
"Apa," – hördülök fel. A mély, vibráló morgás a mellkasom mélyéről tör elő, egyenesen átvágva apám végtelen, idegesítő panaszkodásán az öcsémmel kapcsolatban.
Abbahagyja a fel-alá mászkálást, nehéz harci csizmái megállnak a parancsnoki sátor döngölt földpadlóján. Az állott kávé, az ózon és az alvadt vér fojtogató szaga sűrűn üli meg a levegőt körülöttünk. Azóta rágja a fülemet, hogy a kato