**Madeline**

Lassan ébredek, Kaelen karja súlyosan fekszik a derekamon. Csupasz mellkasa melegíti a hátamat, és a lélegzete lassan, egyenletesen éri a tarkómat. Csak fekszem ott, és érzem az egyenletes emelkedését és süllyedését, és azt a csendes módot, ahogy a testem tökéletesen belesimul az övébe. Teljesség. Lumi halkan dúdol bennem, olyan melegen és elégedetten, ahogyan még soha nem éreztem őt.