231 — Zsibbadt

*NÉZŐPONT: KAIA*

Elmentem a halálos csendben álló Vespera mellett a díszterembe.

Nagy bátorságra vallott tőle, hogy így sarokba szorított. Tudtam, hogy valamikor majd felbukkan, és felüti a fejét, mint egy kígyó, de ez? Ez szánalmas volt.

Mégis, egy kis békét éreztem a szóváltás után. Túlságosan is csendesek voltak itt a dolgok, és az, hogy volt valaki, aki gyűlölt, valahogy – normá