Cassian

A hó most már sűrűn hullott, lassan hóviharrá duzzadt. Az egyetlen hang a fák között üvöltő szél volt, eltekintve persze Cassian és Igor nyögéseitől és zihálásától, amint a végsőkig harcoltak.

Egymással hemperegtek a hóban, teljesen megfeledkezve a szélsőséges, metsző hidegről, a csípős szélről, amely az arcukba vágott, és a viharról, amely jégszilánkokkal záporozott rájuk. Cassian érezte,