Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
"Nekem már nincs anyukám." A kis Clara összeszorította az ajkát, mintha visszafojtaná a könnyeit. Ám ahelyett, hogy sírva fakadt volna, elmosolyodott.
Megfogta Arthur kezét, kivezette a gyászszobából, és felmutatott a csillagokra.
"Ő és apa csillagok lettek az égen. Minden nap vigyáznak rám" – mondta halk, mégis biztos hangon. "A te anyukád és apukád is ott fent van, ugye?"
Mielőtt elment volna, a