Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Úgy csókolt, mintha oxigén lennék, és ő idáig fuldoklott volna nélkülem.
A szája vadul és mohón csapódott az enyémre, egy zihálást csalva ki a torkomból, mielőtt teljesen elnyelte volna. A keze a hajamba csúszott, ujjai pedig éppen csak annyira csavartak bele, hogy megremegjen a térdem. Minden mozdulatában, ajkai minden egyes nyomásában, a nyelvének minden birtokló végigsimításában éreztem az éhsé