Roman szemszöge

Csendben maradtam, és hagytam, hogy Harper gyászoljon.

Abban a pillanatban, ahogy elérte a sírkövet, a lábai felmondták a szolgálatot. Lassan a térdére rogyott, remegő kezei a hűvös fehér márványon nyugodtak, miközben a könnyek megállíthatatlanul csorogtak az arcán.

Nem volt olyan szó, amit mondhattam volna, és ami enyhítette volna azt a fájdalmat, amit egész életében hordozott.

Ez