Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Kaelen felhorkant. "Tudod, van egy tökéletes kifejezés erre a kis játékodra: kéreted magad."
Mélyen ülő vonásai, amelyek mindig hidegek és kifürkészhetetlenek voltak, most a gúny éles peremét hordozták. A szavak beléhasítottak Sylviába, egy ismerős fájdalmat ébresztve, amely ezer apró tűként kúszott végig a mellkasán.
De hiába volt a férfi gúnyolódása olyan kirívó, ő rezzenéstelen maradt, arckifej