"Majd később átöltözöm" – mondta Kaelen, és úgy nézett Sylviára, mintha rengeteg gondolat kavarogna a fejében.

Élénken emlékezett álmának minden egyes részletére, amitől a valóságos, előtte álló Sylvia szinte már megfoghatatlannak tűnt.

Kaelen szeretett volna még egy kicsit vele maradni, még mélyebben érezni a jelenlétét, mintha csak ezen a módon szabadulhatna ki abból a kétségbeesésből, amit a nő