Clara szemszöge

Berohantam a házba, egyenesen a hálószobája felé sietve. A szívem hevesen vert, ahogy az ágyra pillantottam, de az üres volt; aztán a szemem sarkából észrevettem, hogy a padlón fekszik, hányással, vérrel és vérrögökkel borítva.

Az agyam leblokkolt, csak bámultam rá; a reggeli, amit készítettem neki, érintetlenül hevert az asztalon. Biztos voltam benne, hogy halott, mert onnan, ahol