Rhydian

Lehetetlenül aprónak tűnik a karjaimban, ezüstszőke haja a vállára terített dzsekimre omlik. A farkasom fel-alá járkál a bőröm alatt, őrlődik az őt bántók iránt érzett düh és a kétségbeesett védelmezési ösztön között.

A magánlakosztályomba viszem – a falkaház legbiztonságosabb szobáiba. Ide senki sem teheti be a lábát a kifejezett engedélyem nélkül, és jelenleg senki másban nem bízom, hogy