Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Rhydian
A kétségbeesése fizikai csapásként ér, a párkötés lüktet a fájdalomtól, ami nem is az enyém. Mielőtt felfognám, mit csinálok, már az ajtaja előtt állok; illatát só és bánat itatja át.
Amikor a kopogásomra ajtót nyit, a látványtól elakad a lélegzetem. Arca gondosan rezzenéstelen, de a szeme vörös, és módszeresen ruhákat hajtogat egy kis táskába.
– Ne! – A szó a tervezettnél nyersebben tör e