Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Az ujjaim folyamatosan az ajkamra tévednek, ami még mindig bizsereg a csókjától. Az első igazi csókomtól. Minden más volt benne, jobb, mint a fantáziák, amiket a fejemben szőttem – a nyers érzelem Rhydian szemében, a kezének gyengédsége az arcomon, az, ahogy úgy tartott, mintha valami drága kincs lennék.

Az emléke megborzongat – az, ahogy gyengéden, de határozottan megkövetelte, hogy engedjem be,