Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

A gyógyítószárny túlságosan csendes most, három nappal a csata után. A sebesültek nagy része felépült, a sérüléseiket meggyógyította az a valami, ami belőlem robbant ki azon az éjszakán. A párkötés azonban olyan ürességgel pulzál, ami minden egyes alkalommal, amikor felé nyúlok, csak egyre aggasztóbbá válik.

„Többet kéne pihennie” – tiltakozik a főgyógyító, amikor összeszedem a holmimat, hogy elme