FREYA SZEMSZÖGE:

A rutin vált a menedékemmé – kiszámítható, kényelmes, és mégis, a csendes pillanatokban éreztem, hogy valami bekúszik a bőröm alá. A nyugtalanság. Valami üres unalom. Azt mondogattam magamnak, hogy szeretem ezt az életet, ezt a békét, de mélyen legbelül tudtam, mi hiányzik.

Kaelen.

Nem csak a jelenléte volt az – hanem az a mód, ahogy mellette a világ sokkal élőbbnek tűnt. Ahog