FREYA SZEMSZÖGE:

Csurom vér voltam. Beivódott a fehér templomi ruhámba, ragacsossá tette a kezemet, és úgy tapadt a bőrömre, mint a bűntudat. Morwenna teste – immár vászonba burkolva, mozdulatlanul és sápadtan – ott feküdt előttem. Halála olyan űrt hagyott a mellkasomban, amit egyetlen sikoly sem tudott volna betölteni. Addig sírtam, amíg már nem bírtam tovább, amíg a fájdalom olyan szárazzá és ny