Siena szemszöge

Egy hónapja zártam magam a szobába. Bűntudatot éreztem amiatt, hogy az egész nappalt és éjszakát átaludtam, de képtelen voltam rávenni magam bármire is.

Rossi próbált rávenni dolgokra, hogy kimozduljak a szobából, de se állapotban, se hangulatban nem voltam hozzá. Még ha bele is egyeztem, hogy vele maradok, nem tudtam apámnak hívni. Egyszerűen nem megy, időre van szükségem.

A könyv