ALEXA

Lucia keze megremegett, miközben a fegyvert rólam Vincenzóra irányította.

Arca sápadt volt a meleg fények alatt; a gyász és a düh különös elegye úgy eltorzította a vonásait, hogy alig emlékeztetett az édesanyámra.

– Megölted – sziszegte. – Hogy tehetted?! Mindazok után, amit érted tettem, ezért a családért… így fizetsz meg nekem?!

Nem vettem le a szemem anyám arcáról, és nem azért, minth