Kaelen POV

A falka ebédlőjében állok, miközben az egész falka összegyűlik vacsorázni, és Gore az őrületbe kerget.

Minden illat, minden hang, minden mozdulat túl hangosnak, túl élesnek tűnik – mintha a testem itt lenne, de az elmém még mindig abban a kórteremben ragadt volna, ahol kinyitotta a szemét, és én nem voltam ott.

Apám lép oda hozzám.

„Fiam, gyere velem” – mondja, és kivezet az ebédlőből.