Vesper szemszöge

Miután Victor kisétál a klinikáról, kipattan a szemem, és amilyen gyorsan csak tudok, felkelek, hogy megnézzem Naomit. A testem azonnal tiltakozik – éles, húzó fájdalommal –, de erőt veszek magamon. A lassítás most nem opció.

Amikor kilépek a vizsgálóból, Desmond épp segít neki felállni. Felnéz rám.

„Menj! Már így is gyanakszik rád” – mondom neki halkan, miközben odalépek segíteni