A hívás 12:42-kor érkezett, és darabokra törte a békének azt a törékeny szikráját is, amibe még kapaszkodtam.

Épp Westtel beszélgettem a bárpultnál, amikor megrezdült a zsebemben a telefon. Előhúztam, és a kijelzőre pillantottam. Toby volt az. Az egyik jelölt, akit az iskolához állítottunk őrségbe. A gyomrom már azelőtt görcsbe rándult, hogy felvettem volna.

– Igen – vakkantottam bele a telefonba,