GENEVIEVE.

– Tessék. Fogd ezt. – Fiona újabb nehéz fa vállfát nyomott a karomba. Az arca szigorú, hajthatatlan kifejezést tükrözött, úgy kezelt, mintha én lettem volna az, aki arra kényszerítette, hogy mondja le minden hétvégi tervét. Úgy viselkedett, mintha ez az én hibám lenne, mintha a szombatomat egy olyan butikban akartam volna tölteni, ahol a levegő steril gazdagságtól és olyan dolgoktól bűz