GENEVIEVE.

„Meg tudom csinálni. Be tudom hozni az időt.”

Még mindig ezt mormoltam az orrom alatt, amikor bevágtam a taxi ajtaját, és Caleb bejárata felé siettem, ami meglehetősen optimista hozzáállás volt, tekintve, hogy már 9:38-ra járt az idő, és ezen a ponton az optimizmus volt az egyetlen, amim maradt.

Valahol a dzsesszbár és a taxizás között békéltem meg azzal a ténnyel, hogy lecsúsztam a tíz