ANDERS.

Az ajtó a második ütésre engedett.

Tömör forróság csapott ki a nyíláson; valóságos hőfal vágódott egyenesen az arcomba, és hátralépésre kényszerített, mielőtt felemeltem a karom, és át nem törtem rajta.

Aztán bent voltam, és a világ megszűnt világnak lenni.

Már nem létezett szoba. Csak tűz, ami minden falra felkúszott, sűrű füst, ami a plafon alatt gomolygott és lefelé nyomult, meg egy vék