Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Giselle sóhajtva pillantott az órára. Már reggel volt, és ő egyetlen szemhunyásnyit sem aludt.

Megpróbálta: lehunyta a szemét, feküdt az ágyban, erőltette az egyenletes lélegzetvételt, de valahányszor elnyomta volna a kimerültség tompa homálya, a rácsok mögött sínylődő Dominic emlékképe azonnal felriasztotta.

Az előző nap eseményei újra meg újra lefutottak az elméjében, és minden egyes alkalommal