Dominic a cellája sarkában ült, hátát a hideg betonfalnak vetve, karját lazán a térdén nyugtatva.

Arca árnyékba borult, vonásai kifürkészhetetlenek maradtak.

A feje felett pislákoló tompa fény kísérteties árnyakat vetett a szürke falakra.

A levegőben nyirkos kő, izzadság és a rozsdásodó vas fémes szaga keveredett.

Órák óta szinte meg sem mozdult.

Elvesztette az időérzékét, így csak találgatta, hán