Thalia

A temetés után Valerio csendben ül az autóban. Az ablaktörlők zaja tölti ki a köztünk lévő csendet, miközben a dugóban ülve haladunk vissza a városba.

– Meg akarod nézni a Lussuriát? – kérdezi hirtelen.

Piszkálom a ruhám szegélyét. A gyomrom még mindig üres, és úgy kordul meg, ahogy tudom: ez azt jelenti, hogy a következő dolgot, amit megeszem, szintén ki fogom adni magamból, ráadásul kimer